A Vass Imre barlang felfedezése: MUNKANAPLÓ 1954 aug. 5-től - szept. 4-ig

Barlangkutató csoportunk történetének kezdetei...

Aug. 5.
A kutató-csoport három tagja az éjjeli vonattal előreutazott Teresztenyére, hogy a szállást és az élelmezést előkészítse.

Aug. 6-7.
Csomagolás. Az éjjeli vonattal a csoport tizenkét tagja Rudabányára utazik. Innen bányász-autóbusszal Kánóig, majd gyalog Teresztenyére. Szállásunk a már két éve lakatlan pásztorházban van. Öt műszakra osztjuk be a tizenöt embert, egy műszak munkaideje hat óra. Éjjel-nappali munkára rendezkedünk be.

Aug. 8.
Reggel hatkor az első műszak megkezdi a munkát a teresztenyei karsztforrás Jakucs László által előzetesen kibontott járatában. A kisebb zuhatagokat szétbontják, ezáltal süllyesztik a vízszintet a jelenlegi végpontnál levő szifonnál. Ketten terepre mennek ki morfológiai megfigyeléseket végezni, ketten a faluban lévő foglalt forrás vizét analizálták és a barlang forrásának vízhozamát és hőfokát mérték. Este a tanácselnökhelyettes a falu nevében felajánl a Csoportnak 280 Ft értékű élelmiszert. Éjjelre a három műszak kb. 70 cm-rel süllyesztette a vízszintet a szifonnál.

Aug. 9.
Egész éjjel folyt a munka. A délutáni műszak alatt Holly Sándor átúszta a szifont. Mögötte omladékos terem, melynek végén újabb szifon akadályozza a továbbjutást. Kiderült, hogy a vízszintet nem érdemes tovább süllyeszteni, mert a szifon járata annyira szűk, hogy a patak vízhozama teljesen kitölti.

Aug. 10.
A négyes műszakból Preisinger Ferenc talált egy agyagos törmelék alkotta falrészt, amely alkalmasnak mutatkozott arra, hogy egy szifonkerülő járatot lehessen benne bontani. A munkát ezen a helyen rögtön meg is kezdték. A pihenő műszakok forrásméréssel, élelembeszerzéssel, morfológiai kutatásokkal foglalkoznak.

Aug. 11.
A kerülő járat ásását a sorrakerülő műszakok folytatják. Az esti műszak megakad egy útbanálló hatalmas szikla miatt, és korábban kénytelenek kijönni. Szerintük robbantani kellene. Éjjel szünetel a munka.

Aug. 12.
Három önkéntes vállalkozó (Holly S. Preisinger F. Szabó T.) bement a barlangba, s ott megállapították, hogy ebben az agyagos breccsában a nagyfokú életveszély miatt robbantani nem lehet, mégha sikerülne is Rudabányáról robbanóanyagot szerezni. Viszont sikerült a járatot továbbásniok, megkerülve az útbanálló sziklát. A következő műszakok feladata a szifonkerülő járat tágítása.

Aug 13.
Ketten az égerszögi forrást mérik és analizálják. Utána pedig a Teresztenye községben lévő apró kis rétegforrásokat mérik. A műszakok már a szifon utáni omladékos teremben dolgoznak. A feladat itt is a vízszint süllysztése. NAGY AZ OMLÁSVESZÉLY!

Aug. 14.
Önkéntes műszak (Holly S, Holly F, Maucha L.) dolgozik az omlásveszély miatt. Vasárnapra tábortüzet tervezünk a falunak köszönetünk jeléül.

Aug. 15.
A kutató csoport két tagja Perkupán forrást mér. A többiek egész napos tájékozódó jellegű kirándulásra indulnak. Közben sikerül kibontaniok a Szinpetri község határában fakadó Kopolya forrás árvízi forrásszáját és egy cca. harminc méter hosszú, erősen huzatos inaktív, elcseppkövesedett barlangrészt tárnak fel, a végén omlás. (L. a mellékelt térképet) Este tábortűz a falunak másfél órás műsorral. Nagy siker!

Aug. 16.
A forrásmérők Kecskéskutat mérik, Jósvát és Komlóst mérik és analizálják. A barlangban a 2. szifonnál is kerülő járatot kezdünk bontani. A vízszintsüllyesztést nem lehet folytatni a nagy omlásveszély miatt.

Aug. 17.
Éjjel egy fő hazautazott. A kutatás a barlangban egyrészt a fennálló nehézségek, másrészt a pénzhiány miatt befejeződött. Egész nap pihenés.

Aug. 18.
Egy csoport megnézi a Kopolya-forrás barlangját. Szerintük több heti munka árán lehetne csak bejutni a Kopolya barlangrendszerébe.

Aug. 19.
Négyen hazautaznak az éjjel. Ketten elmennek a Kecskéskút és a Tohonya forrást analizálni. Közben találkoznak Chambre Attilával, a VITUKI munkatársával, aki anyagi segítséget helyez a kutató csoport számára kilátásba arra az esetre, ha az északi területen folytatja a munkát. A nap hátralévő részében a barlang felmérése és fényképezése. Ekkor érkezik meg Budapestről az Ásványtan Tanszák két tagja: Almássy Bálint tanársegéd és Holnapy Dezső demonstrátor. Megtekintik a barlangban végzett munkát.

Aug. 20.
Csomagolás és átköltözés Jósvafőre. Új munkahelyünk a Kistohonya-forrás tavasszal megnyílt árvízi forrástölcsére. A forrás vízhozama nagymértékben ingadozó, és az analízis eredménye is bíztató.

Aug. 21.
Táborverés a Kistohonya völgyben. Többen hazautaznak. Öten a Bükkbe utazunk egy karsztakna kutatásánál segédkezni. A kistohonyai táborban hárman maradnak (Holly I, Kertész T, és Turtsányi S.)

Aug. 22-25.
A munka szünetel, mert a kutató csoport nagyrésze a Bükkben van. A forrástölcsér beszintezése.

Aug. 26.
A tavaszi vízfeltörés helyén 1,5m x 1,5m keresztmetszetű aknát kezdünk mélyíteni. A kutatócsoport létszáma mindössze hét, ezért csak nappal folyik a munka.

Aug. 28.
A ducolás befejezése. Az aknát tovább mélyítjük. Ősemberi maradványokat találunk az agyagos lejtőtörmelékben.

Aug. 29.
Ásás közben egyre nagyobb kövekre bukkanunk. Sárváry István elmegy a kuriszláni beszakadást megvizsgálni. Útközben egy érdekes kis barlangot talál, amelyet "Kuriszlánfői-zsombolynak" neveznek el. Délután mindenki elmegy megnézni ezt a "zsombolyt" - fel is mérik és fényképeznek - a két forrásmérő kivételével, akik a Kistohonya-forrás vizét analizálják.

Aug. 30.
Az akna további mélyítése. Délutánra elérjük a szálkőzetet! Estére a fenék törmelékei közül gyenge, lüktető huzat kezd előtörni!!

Aug. 31.
Teljes erővel folyik a munka, a szálkőfal mellett bontunk lefelé. A törmelék egyre üregesebb, s még a délelőtt folyamán megpillantjuk a szálkőzetbe behúzódó barlangjárat szájának felső ívét! Ekkor omlás történik. Sárváry István és Weress Kálmán könnyen megsérülnek. A munkát abbahagyjuk és a délután folyamán kiducoljuk az alsó részt is. Még az este folyamán sikerül annyira kitágítani a bejáratot, hogy hason be lehessen kúszni. A járat hamarosan kitágult, s megjelentek az első cseppkövek is. A barlangból kb. 60 métert jártunk be. A felfedezést megünnepeltük a Tengerszem-szállóban, a barlangot az Aggteleki barlang múlt században élt bátor felfedezőjéről Vass Imréről neveztük el.

Szept. 1.
Három csoportot szervezünk. Az első a bejárati szűk járatokat tágítja, a második tovább kutat, a harmadik térképez. A továbbjutásra több lehetőség is van, de mindegyiket laza, mosott omladék tömi el, amelynek rései közül erős huzat tör elő. Ezen a napon a könnyen járható részeket teljesen felmértük 60 m hosszúságban.

Szept. 2.
Megérkezik Budapestről Chambre Attila. Napszámosokkal kitágíttatja a bejáratot. A tábor környékének rendezése.

Szept 3.
Jakucs László megtekinti a barlangot, és elismerően nyilatkozik róla. Megérkezik Budapestről az Ásványtan Tanszék képviseletében Almássy Bálint és Mándy Tamás tanársegéd. Ők is megtekintik a barlangot. A nap hátralevő részében fényképezés a terepen és a barlangban. A forrásmérők a Lófej-forráshoz mennek. Morfológiai megfigyelések a Haragistyán.

Szept. 4.
Nem sikerül a továbbmaradásra engedélyt szerezni. Utazás Szín-Miskolcon keresztül haza.

• Holly Ferenc - egy.hallg.
• Holly Sándor - egy.hallg.
• Holly István - gimn.tan.
• Kertész Tivadar - egy.hallg.
• Maucha László - egy.hallg.
• Németh Béla - gimn.tan.
• Németh József - ifj.munkás
• Preisinger Ferenc - ifj.munkás
• Sárváry István - egy.hallg.
• Szabó Tivadar - egy.hallg.
• Szájer Kornél - technikus
• Turtsányi Sándor - ifj.munkás
• Thuróczy Uzor - gimn.tan.
• Velősi Imre - egy.hallg.
• Weress Kálmán - ifj.munkás

Az eredeti naplót összeállította: Holly Ferenc és Maucha László